Kevés dolog nyomorítja meg jobban az elmét mint a siker és a hatalom.

Amikor a cégünk elérte az első komolyabb sikereket, kicsit mindannyian elszálltunk. A túl gyorsan jött hatalmas bevétel és a pozitív piaci visszajelzések azt hitették el velünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk és hogy ez mostantól mindig így lesz.

Amíg jól mentek a dolgok, szinte mindenki tévedhetetlenek hitte magát. Mindenki mindenben mindig tudta az örök igazságot. Azt éreztük, hogy bár még csak dollármilliókat ér a cég, ez bármikor dollármilliárdokra változhat.

Szerencsére az élet nagy mókamester és hamarosan ízelítőt kaptunk a skála másik végéből is. Az összeomlásban talán a legjobban az fájt, hogy minden álmunk egyszerre foszlott köddé. Virtuális milliárdosok helyett valós csórók lettünk. Ott egy ideig csak vitánk volt és hirtelen senki nem értett semmihez. Kellett pár év, mire visszaállt a világunk.

Aztán persze megint beindult, dübörgött a cég. Most már kevésbé voltam sebezhetetlen. Jobban láttam a jó és rossz döntéseket és sokkal inkább meg akartam érteni, hogy mégis miért, hogyan, honnan jön a bevételünk. És minden rezdülését érteni, figyelni, elemezni próbáltam a cégnek.

Ha nem jól értjük, hogy mi hajtja a céget, nem biztos, hogy észrevesszük, amikor tönkremegy és nem hajt tovább. #startupcoelho

Hozzászólás

Powered by WordPress.com. Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑