Az a sok balatoni hekk nem fogja megsütni magát.

Ma bementem egy nagyobb fodrászatba, hajat vágatni. Közölték, hogy sajnos nincs egyetlen fodrászuk sem, de nagyon keresnek. Több fodrászat is bezárt a környéken, mert nem tudtak alkalmazottat találni.

Az utóbbi hetekben többen is (főleg programozók, nem cégvezetők vagy HR-esek) fejtették ki, hogy szerintük nincs is munkaerőhiány, csak verseny. Azon gondolkodom, hogy hol a határ a kettő között. Fodrászt, kőművest, programozót szinte lehetetlen találni. De ez már nem csak a fodrász üzlet vezetőjének fáj – hanem mindenkinek aki hajat akar vágatni. Ha egy országban nincs annyi szakember, mint amennyit foglalkoztatni tudna a piac, az már szakemberhiány? Vagy az is kell a definícióba, hogy mennyiért és milyen munkakörülmények között? Mert ingyen én végtelen programozót tudnék foglalkoztatni. Ugyanakkor a kisütésre váró hekkek, felépítendő falak és megnyírandó, pumuklifejű emberek türelmetlenül várják a sorukat. #startupcoelho

Hozzászólás

Powered by WordPress.com.

Up ↑