Kevés fontosabb dolog van, mint hogy szeresd a munkádat.

Életünk és ébren töltött óráink legnagyobb szeletét a munka tölti ki. Ezért minden másnál fontosabb, hogy mit kezdünk ezzel az idővel, hol és hogyan töltjük.

Tegnap zárult az egyik legfontosabb project, amit megálmodtunk, a Szerethető Munkahely Díj. A díjat szervező DreamJo.bs csapat emberfeletti munkájával megalkotta az ország legnagyobb munkahely versenyét és megszervezte ennek méltó lezárását. Az estét a száz győztes cég fantasztikus vezetőivel töltöttük, a Dunán hajózva és ünnepelve. Köszönöm mindenkinek, sikerült feltöltődni lelkesedéssel!

Jó látni és tudni, hogy nem vagyunk egyedül, hogy rengeteg elkötelezett, szerethető, korrekt cégvezető, cég és munkahely is van az országban. #startupcoelho

Ha saját szoftver termékeddel keresed a pénzed, akkor szoftvercég vagy és az egyik elsődleges kompetenciád a szoftver készítés kell legyen.

Sokadik szoftver startup talált meg, aki egy saját ötletre saját szoftvert szeretne piacra vinni. A sokéves tervben egyetlen fejlesztő van, de hamarosan kész a termék, így rá sincs szükség igazán.

Egy étterem úgy érzi, hogy lassan megsül a hús, ki lehet rúgni a szakácsot. Egy fogorvosi rendelőben a húsz fős legénységből mindenki recepciós és értékesítő, de nincs fogorvos, mert már kész a fog. Egy tehenészetben a legmodernebb gépek vannak, de tehén az nincs. Ezek a példák azonnal érezhetően marhaságok. De vajon miért hiszik azt leendő szoftvercég vezetők, hogy szoftver készítési kompetenciák nélkül és egy saját belső fejlesztőcsapat nélkül ez sikerülhet? Egy szoftver sosincs készen, a csapatigénye sosem csökken és nem kiszervezhető része egy szoftvercégnek.

Ha tudjuk, hogy mit adunk el, tudjuk azt is, hogy mik az elsődleges kompetenciák amiket egy belső csapatban kell felépíteni. #startupcoelho

A kinevezés egy dupla vagy semmi játék, mindkét félnek.

Ahogy fizetést csökkenteni sem igazán lehet, lefokozni sem nagyon tudod azt, akit egyszer kineveztél vezetőnek. Ez azt is jelenti, hogy ha egy kinevezés nem jön be, akkor jó eséllyel el kell küldd a kollégát. Ez minden előléptetés felelőssége.

Karrierem alatt sokszor neveztem ki embereket, emeltem őket csapattagból csapatvezetővé, középvezetőből felsővezetővé. Hiszek és bízok az emberekben, több esélyt és sok időt szoktam nekik adni, hogy felnőjjenek a feladathoz. De az egyik kudarcom nagyon belém égett. Kényszerű helyzetben, nagyon kellett egy vezető egy új üzletág élére. Így egy frissen felvett kolléga pár hónapon belül felsővezetői pozíciót kapott tőlem. Nehéz kihívást kapott és nem is sikerült teljesítsen. Végül viszonylag sok idő múlva be kellett lássam, hogy hibás döntést hoztam. És azt is, hogy lefokozva valószínűleg egy megtört embert kapnék, indokolatlanul magasra fújt fizetéssel. Ezért el kellett küldenem. Sokáig bántott a dolog, hiszen én is hibás voltam. Azóta igyekszem próbaidőkkel, feltételekkel, apróbb lépésekkel megelőzni ezt.

Legyen megbeszélt feltételrendszer és visszalépési tervetek ha valakit előléptetsz. Főleg ha azelőtt kell dönts, mint hogy bizonyított volna. #startupcoelho

Minden nap engedj el az érzelmi hitelekből egy kicsit.

Minden nap érnek minket jó és rossz dolgok. Mondanak nekünk szépet és rosszat, tesznek értünk vagy ellenünk, akaratlanul is befolyásolják mások az életünket. Idő kérdése, míg valaki egyszer mínuszba csúszik nálunk. Ha ezeket gyűjtjük és beépítjük, akkor minden emberi kapcsolatunk időzített bomba lesz. Meg kell tanulnunk minden nap egy kicsit elengedni és megbocsátani.

Egyetem után kicsi csapatommal két évig építettünk egy céget. Végül nekem betelt a pohár és elmentem Finnországba, hátrahagyva mindent. Fél évvel később a céget eladta a csapat. Nem kaptak érte sokat, nem volt jó exit, de valami azért mindenkinek jutott. Kivéve nekem. Még szólni is elfelejtettek. Ezt elég unfairnek éreztem. Örihari. Mikor pár évvel később hazaköltöztem, még friss volt az emlék. De végül elmentem egy kávéra egyikükkel. A kávézásból megbocsátás és közös munka lett. Együtt csináltuk a játékcéget, majd az NNG-t. Az ő zsenialitása nélkül nem sikerült volna így. Több mint egy évtizedig dolgoztunk együtt, azóta újra a legjobb barátom, pedig volt egy pont amikor én kivágtam volna az életemből.

El kell tudjuk engedni sérelmeinket, hogy új esélyt adhassunk annak aki megérdemli. #startupcoelho

A legjobb embereid nem NEKED, legfeljebb VELED fognak dolgozni.

Nagyon fontos szerintem, hogy egy cég hogyan viszonyul a csapatához, egy vezető a beosztottaihoz. Ha sikeres céget akarunk felépíteni, akkor a csapatot nem lehet a cég tulajdonaként, gépként vagy erőforrásként kezelni. Úgy gondolkodom, hogy jó esetben a csapat és a vezetőség sok szempontból egy szinten van, hiszen közösen dolgozik egy célért és társként működik együtt. Bár mindenkinek más a feladata ebben, más a felelőssége, más problémán kell gondolkodnia, de én abban hiszek, hogy egy CEO és egy junior tesztelő is egymásért dolgozik. Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy egymásnak kölcsönösen elszámolással és nyitottsággal tartozunk. A cég állapota, stratégiája és eredményei pedig mindenkire tartoznak.

Ezzel sokszor borzoltam is a tulajdonosok és vezetőtársak idegeit. Tőlem a cégben bárki szinte bármit megkérdezhetett és ha időm engedte, akkor elmondtam, megmutattam, elmagyaráztam. Az, hogy a céget mindenki magáénak érezze azon múlik, hogy vezetőként te minek érzed azt. Ha te is az övéknek is érzed a céget, akkor egészen máshogy fogsz viselkedni velük. Ahogy egy hajón, úgy egy cégben sem csak a kapitánynak fontos, hogy ne fussanak zátonyra. #startupcoelho

A brandünk minőségét nem a legjobb hanem a legrosszabb pillanataink határozzák meg.

Először Amerikában találkoztam anno az Uberrel, de Londonban szerettem igazán beléjük. Mert hibáztak. A kocsi bár nagy volt és szép, büdös volt benne, a sofőr eltévedt két fontos londoni látványosság között, nem talált oda csak negyedórás kitérővel. Egy csillagos reviewt adtam. Öt percen belül jött az üzenet, hogy kivizsgálták az esetet, visszaadták a különbözetet, bocsánatot kértek és a következő fuvarból adtak kedvezményt. A sorok közül az is sejthető volt, hogy nem lesz hosszú karrierje a sofőrnek, ha így folytatja. Ezzel tettek hívővé.

Máig kísért az az érzés is, amikor cserben hagytam egy ügyfelet. Nagy volt a gond több projecten, meghoztam a nehéz döntést, hogy melyik projectet áldozzuk fel melyikért cserébe. Irtózat fájdalmas és szégyenteljes érzés volt valakit cserbenhagyni, aki bízott bennünk. Mert ilyenkor nem csak egy céget hagyunk cserben, hanem embereket, akik hittek bennünk, akik számítottak ránk és bíztak bennünk. Később persze igyekeztünk jóvátenni, de ez kb annyit ért mint megcsalás után a bocsánatkérés. Nem sokat. Ez is egy drága lecke volt.

Nem azon mérettetünk meg, amikor minden jól megy, hanem azon, hogy hogyan kezeljük ha minden kisiklott. #startupcoelho

Julika néni az óvodában megtanította nekünk hogy árulkodni csúnya dolog. Ezzel egy életre megnehezítette az eszkalációt.

Minden üzleti kapcsolat egyben személyes kapcsolat is – legyen az cégen belül vagy cégek között. És bár vállunkon érezzük az üzleti érdekek súlyát, sokszor a kapcsolat személyessége áll a működésünk útjában. Nem szeretünk konfrontálódni, árulkodni még annyira sem. Pedig ha egy kooperáció elakad, nem úgy működik, ahogy elvárjuk, akkor mindkettőre szükség lesz. Először arra, hogy a kritikánkat megfogalmazzuk a másik fél felé majd ha ez nem használ, akkor eszkaláljunk és a főnöke felé is, egészen addig lépkedve felfelé, míg meg nem oldódik a probléma.

Legtöbbször már a kritikát sem jól adjuk. Hallottuk persze, hogy dícsérni mindenki előtt, szidni privátban, de ha hetek vagy hónapok óta gyűlik a kimondatlan elégedetlenség, akkor néha kiborul a bili. Egy indulatos, félrecsúszott eszkaláció pedig akár maradandó sérülést is okozhat a munkakapcsolatban. #startupcoelho

A legtöbb vezető könnyebben delegál részfeladatot mint felelősséget egy témáért.

Pedig célravezetőbb lenne, hiszen a felelősségből már sokszor maguktól következnek a feladatok. Így egyrészt a vezetőnek sem kell minden részletről újra döntenie, de a csapat is gyorsabban halad, ha nem kell minden lépés előtt újabb és újabb jóváhagyást várni.

Ennek talán az is az oka hogy vezetőként sokszor úgy érezzük hogy ha a felelősséget delegáljuk, akkor elveszítjük az irányítást, kockáztatunk és magunkat tesszük feleslegessé. Sokszor él bennünk az a vezetői illúzió, hogy a jelenlétünk vagy beleszólásunk emeli a döntések minőségét. De könnyen lehet, hogy nem jobban – legfeljebb máshogy jól döntene a csapat nélkülünk. És még ha minden apróbb részletben jobban is tudnánk dönteni, akkor sem biztos, hogy minden részlet megérdemli a vezetői figyelmet. #startupcoelho

Ha egy startupnak tartósan könnyebb befektetőtől pénzt szerezni, mint ügyféltől bevételt, abból nagy bajok lehetnek.

Startupok kapcsán néha beleesünk abba a hibába, hogy akkor dicsérjük őket amikor befektetést kapnak. Nemrég egy konferencián valaki büszkén mesélte, hogy hét kör befektetést kapott eddig. Atyaég!

Azon gondolkodtam el, hogy mi is a befektetés, ha bizalmi síkon nézzük. Szerintem a befektetés az, amikor egy startup azt ígéri a befektetőknek, hogy ha megbíznak benne, pénzt adnak neki, akkor ő abból egy sikeres céget épít és azt sokszorosan visszafizeti. Azaz egy-egy befektetési kör egy-egy ígéret az alapítók részéről. Nem a célvonal, hanem a startvonal. És ha a befektetés az ígéret, akkor a cég teljesítménye, és majd egyszer az eladása (szép magyar szóval exit) az ígéret betartása. A pénzből beindult üzlet, a növekvő bevétel vagy lifetime value mind ide tartoznak. De számomra az újabb befektetési kör nem az ígéret beváltása, hanem újabb és újabb ígéretek halmozása.

Egy befektetésre érdemes céget építeni és egy befektetési kört lezárni nagy munka. De ha ez válik az elsődleges tevékenységgé, akkor ígérgetésben vagyunk csak jók, nem azok megtartásában. #startupcoelho

Powered by WordPress.com. Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑