Egy startup öt éves üzleti terve annyit ér, mint Kolumbusz Kristóf útvonalterve India felé.

Egy startup általában új piacokat, ötleteket, üzleti modelleket próbál. Olyasmivel akar sikert elérni, amit abban a formában még senki nem próbált. Azaz oda hajózik el, ahol még nincs térkép. Ha lenne hozzá térkép és útmutató, akkor kereskedelmi flották és japán turistacsoportok is járnának arra – ergo nem lehetne egy kis startupnak esélye sem a sikerre.

Tervre persze szükség van – még jó Kristófunk sem hajózott ki terv nélkül. De túlzottan nem fontos, hogy mit terveztünk, mert a valóságot úgyis csak akkor látjuk meg, ha odaérünk hozzá. Ezért nem érdemes túlzottan hinni a saját tervünk pontosságában. Kevés dolog mosolyogtat meg jobban mint egy nagyon magabiztos üzleti terv.

Az üzleti tervnél sokkal fontosabb kitalálnivalója is van a legtöbb startupnak. Például a unit economics, az üzleti modell vagy a partner stratégia. #startupcoelho

Nehéz utasokat találni a vonatra ami sehova sem megy.

Sok posztot olvastam cégvezetőktől, akik nem tudták megtartani a kollégákat. Ami rosszabb, hogy amíg igen, addig nagyon vigyáztak, hogy minél kevesebbet tanuljon a kolléga, mert féltek, hogy azonnal elmegy és csinál saját céget. Hónapok óta gondolkodom, hogy vajon miért van ez – mindkét oldalról. És az jutott eszembe, hogy én minden céghez úgy toboroztam csapatot, hogy volt egy nagyobb és hosszabb távú vízió, egy cél, hogy hova megyünk majd együtt. És ha van egy cél a szervezet számára, abból következhet cél az egyének számára is. Ha most egy három fős cég vagyok, akkor egy újonnan csatlakozó kollégának a személyes célja legfeljebb a havonta megkeresett fizetés tud lenni. De ha van egy célom, mondjuk az, hogy száz fős nemzetközi csapatot építek, akkor neki is ‘jut’ cél, amit érdemes maradnia. Ennél már csak az a jobb, ha ezeket a személyes célokat is még tudjuk fogalmazni és átbeszélni, kitűzni a lépéseit és feltételeit. És akkor hirtelen nem nekem dolgoznak az emberek, hanem VELEM egy közös célért.

Ha nincs célod cégként, akkor a csapattagjaidnak sem lesz célja veled. #startupcoelho

Édesapámnak egy szakmája volt egész életében. Nekem hat. A gyerekeimnek hat lesz egyszerre.

Hihetetlen tempóban változik a munka világa. Ahogy a kommunikációs technológiák fejlődnek, úgy javul rohamosan a cégek közötti együttműködés színvonala. Egy új technológiát Magyarországon kifejleszteni, Kínában gyártatni, Amerikában piacra vinni? Erre húsz éve még csak egy nagy nemzetközi vállalat volt képes. Ma már egy tíz fős csapat is meg tudja csinálni, minimális pénzből.

Ahogy a kommunikáció és kooperáció javul, úgy tesz lehetővé egyre kisebb szereplőket, akik együtt, laza szövetségekben le tudnak nyomni nagy globális vállalatokat.

Hogy tudunk freelancerekből összetartó csapatot építeni? Miként tudjuk őket motiválni és fejleszteni? Dolgozom olyan startuppal, ahol több mint harminc főből fél tucatnyian alkalmazottak csak, mindenki más freelancer, szanaszét a világban. Új kihívásokhoz új HR alapelvek és gyakorlatok kellenek, de egy valami örök: Ha megbecsülöd őket és emberként bánsz velük, ha csapatként építed őket, akkor csapatként is fognak viselkedni. #startupcoelho

A legtöbb nagy cég legfeljebb marketing szlogenek szintjén innovatív. De mi is az innováció?

Amikor innovációról beszélünk, akkor mindig valami nagy és szexi és világmegváltó dologra gondolunk. AZ ÖTLETRE ami mindent megváltoztat. Pedig szerintem nem így működik. A kérdés az, hogy hány aggyal működik egy cég és az emberei hány százalékától képes egy jó ötletet befogadni.

De minél nagyobb a cég, annál kevésbé működik ez. Sokkal egyszerűbb egy kis csoport ötleteit irányadónak tekinteni és a szervezet nagyját végrehajtásra használni. Ha a cég top managementje kell eldöntse, hogy a sok befutó ötletből mit valósítsanak meg, akkor nagyon hamar megcsömörlenek az alulinformált marhaságoktól. Erre könnyű azt reagálni, hogy inkább ne is gondolkodjon a többség, úgysem ért hozzá.

A probléma szerintem két kulcsfontosságú elemből fakad. Egyrészt az informáltság hiányából – mindenki csak arról tud gondolkodni és ötletelni, amiről eleget tud. Másrészt a túlzott centralizálásból. Ha minden ötletet a szervezet legtetejéig kell elvinni, akkor ott túl sok és túl távoli ötletből kellene válogatni.

Szerintem az innováció alapja a decentralizáció és a magasabb szintű informáltság megteremtése, a kiteljesedését pedig a nagyobb fokú felelősség és döntési szabadság támogatja. #startupcoelho

A vezető feladata, hogy emlékezzen és emlékeztessen a miértre.

Egy cég bármire képes lehet, ha az emberek együtt, egy irányban dolgoznak, egy közös célért. Amikor megy egy cég, tele van mindenkinek a keze, pörög a kerék. Ilyenkor szinte úgy tűnhet, hogy nincs is éppen szükség a vezetőre. Minden feladat le van osztva, mindenki tudja a dolgát, akár felülről jövő beleszólás és irányítás nélkül is.

De a vezetőnek ilyenkor is fontos szerepe van. Neki kell a miértet, a célt életben tartania, és ha már nem is kellenek nagy és hirtelen kormánymozdulatok, azért erős kézzel de finoman tartania kell az irányt. #startupcoelho

Az a sok balatoni hekk nem fogja megsütni magát.

Ma bementem egy nagyobb fodrászatba, hajat vágatni. Közölték, hogy sajnos nincs egyetlen fodrászuk sem, de nagyon keresnek. Több fodrászat is bezárt a környéken, mert nem tudtak alkalmazottat találni.

Az utóbbi hetekben többen is (főleg programozók, nem cégvezetők vagy HR-esek) fejtették ki, hogy szerintük nincs is munkaerőhiány, csak verseny. Azon gondolkodom, hogy hol a határ a kettő között. Fodrászt, kőművest, programozót szinte lehetetlen találni. De ez már nem csak a fodrász üzlet vezetőjének fáj – hanem mindenkinek aki hajat akar vágatni. Ha egy országban nincs annyi szakember, mint amennyit foglalkoztatni tudna a piac, az már szakemberhiány? Vagy az is kell a definícióba, hogy mennyiért és milyen munkakörülmények között? Mert ingyen én végtelen programozót tudnék foglalkoztatni. Ugyanakkor a kisütésre váró hekkek, felépítendő falak és megnyírandó, pumuklifejű emberek türelmetlenül várják a sorukat. #startupcoelho

Az innováció elveszi a munkádat. Vagy éppen mástól elveszi, és neked adja.

Többször felmerült mostanság, hogy a robotok és AI az állások jelentős részét átveszik. De arról keveset beszélünk, hogy az oda vezető utat innovációnak hívják. És legtöbbször az innováció munkaigényt csökkent, ezen keresztül téve egy-egy terméket olcsóbbá, jobbá, több ember számára elérhetővé. Párszáz éve még a lakosság jelentős része a mezőgazdaságban dolgozott – ma már ez a nyugati világban csak 1-2%. Az emberiség ahogy feleslegessé vált egy-egy iparágban, mindig talált helyette más tennivalót. De előbb mindig a feleslegesséválás jött, csak utána az új tennivaló, sokszor nem ugyanannak a cégnek vagy éppen alkalmazottnak az életében.

Az innovatív vállalatok a lemaradó vállalatok elől eszik el a piacot, mert hatékonyabbak, jobbak, versenyképesebbek. De vajon összességében egy Google mennyivel csökkentette a világban lévő munkahelyek számát? Az Amazon retail állások százezreit tette már feleslegessé – de javított a vásárlási élményen? Az önvezető autók megalkotói vajon az olcsóbb és biztonságosabb közlekedést vagy a több tízmillió globálisan feleslegessé váló sofőrt jelentik inkább?

Ha érdekel a munka jövője, akkor gyere el HR Fest-re, ahol én is moderátrollkodom majd! #startupcoelho at #hrfest

Powered by WordPress.com. Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑